Szomszédok

Szomszédok / Magyarország mint szomszédos ország – a sorozat a Berliner Republik magazin megbízásából készült.

Nagyanyámnál régen úgy jártunk át a szomszédokhoz, mintha hazamentünk volna. Az ajtajuk mindig nyitva állt. Csak télire csukták be azt, késő ősszel, amikor már minden levél lehullott a fákról, a napok egyre rövidebbek, a színek egyre hűvösebbek lettek, a levegőt a kemencék finom füstje itatta át, valamikor ősszel, amikor már olyan hideg volt, hogy nem lehetett sem a verandán, sem pedig odabent, a nyitott ajtó mellett üldögélni. Ezeken a téli napokon mindannyian a konyhaasztal körül ültek, amikor elmentünk a házuk előtt, benéztünk hozzájuk, láttuk őket az asztal fölött lógó hatalmas lámpa fénykörében. Olykor megálltam az ablakuk alatt és néztem befelé, némán, mozdulatlanul, mindaddig, amíg a kutyák előre nem rohantak a hátsó udvarból, s miután felismertek, örömükben csaholni nem kezdtek.

De bármikor beléphettünk hozzájuk, akkor is, amikor az ajtajuk már régen zárva volt. Kopogtatnunk sem kellett, hiszen azt a hangzavarban úgysem hallotta volna senki. Beléptünk, kabátunkat, sapkánkat az ajtó melletti fogasra akasztottuk, ők kicsit összébb húzódtak az asztal körül, mi pedig leültünk közéjük, és egyszeriben úgy éreztük, mintha már mindig is itt ültünk volna, mintha közéjük tartoznánk.


Részlet a Minā könyve című elbeszélésből

Leave a Reply